Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a túl kevés só legalább annyi problémát okoz szervezetünk számára, mint a túlzott sófogyasztás. A normál mennyiségben elfogyasztott sónak létfontosságú szerepe van. Segít ellazítani és összehúzni az izmokat, támogatja az idegi impulzusok információt továbbító munkáját, valamint kiegyensúlyozza a bevitt ásványi anyagokat és a vizet.
De mégis mennyi a sófogyasztás megengedett mértéke? A WHO 2023-as ajánlása szerint felnőtteknek napi 2 gramm, azaz egy kávéskanálnyi só már elegendő, ehhez képest egyes források szerint a felnőtt magyar lakosság az ajánlott mennyiség háromszorosát fogyassza.
Mi történik testünkkel rövid és hosszú távon, ha túl sok sót fogyasztunk?
A túlzott sófogyasztás gyakori rövid távú mellékhatásai közé tartozik a vízvisszatartás miatti puffadás, a gyakori szomjúságérzet, illetve a duzzadt arc és végtagok.
Hosszú távon, ha túl sok sót fogyasztunk, megnövekedik a véráramban a nátriumszint, ami csökkenti a vesék vízelvonó képességét, ezért megnő a teljes vértérfogat, ami pedig az ereket terheli, majd magas vérnyomást okoz. A túlzott sófogyasztással leginkább párosított magas vérnyomás végül agyvérzéshez és pangásos szívelégtelenséghez is vezethet. És mivel a vesék folyamatosan „túlóráznak” a felesleges só kiürítésén, így gyakran vesebetegség is kialakulhat.
A hosszú időn keresztül túlzásba vitt sófogyasztás ugyanúgy a test szöveteiben és üregeiben felgyülemlő folyadékhoz vezethet. Ezenkívül a magas nátriumtartalmú étrend hatására szervezetünk kis mennyiségben választja ki a kalciumot, ami végül csontritkuláshoz vezethet.
Melyek a túl sós élelmiszerek és miket válasszunk helyettük?
Az olyan rágcsálnivalók, mint a chipsek, sós perecek, szárított tengeri herkentyűk vagy húsok, valamint a sózott diófélék és egyéb magvak mind magas nátriumtartalommal rendelkeznek. Ugyanígy a konzervek (hús, bab és egyéb zöldségek) és előre csomagolt élelmiszerek gyakran tartalmaznak hozzáadott sót ízfokozók vagy tartósítószerek formájában. De az asztali só nem az egyetlen magas nátriumtartalmú vegyület. A szódabikarbóna és a sütőpor szintén magas sótartalommal rendelkeznek, csakúgy, mint a nátrium-glutamát, az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag.
Érdemes tehát megfontolni, hogy legközelebb az előre csomagolt, feldolgozott ételek helyett friss zöldségeket, húskészítményeket válasszunk. A mediterrán diéta például sokat segíthet a vérnyomásunk normál értékek között tartásában.
Kezdjük figyelmesen elolvasni az élelmiszerek címkéit, hogy lássuk azok sótartalmát. Használjunk ezután egy picivel kevesebb sót a főzéshez, vagy a tavaszi zöldségsalátánkba, és meglátjuk, a zöldségek új aromáit fedezhetünk fel ezáltal.
A mindig emlegetett aktív élet a stresszkezeléssel karöltve szintén követendő, hiszen életmódunk tudatos átalakításával minden esetben egészségünkért teszünk.
A HRI-Vitalion tabletták a vérnyomás szabályozásában is remekül kiveszik a részüket. A bennük lévő olyan aktív összetevők, mint a magnézium és a kálium együttesen segítik a szív munkáját. A magnéziumnak köszönhetően az izmok ellazulnak, és ebben a nyugalmi állapotban a szív az egyes izomösszehúzódások között megpihen, a vérerek kitágulnak, aminek hatására csökken a vérnyomás, hiszen a kitágult erekben könnyebben áramlik a vér. A kálium szerepe csökkenteni a nátrium vérnyomásnövelő hatását azáltal, hogy szabályozza a szervezetben elraktározódott folyadék mennyiségét. Ugyanis, ha a testünk vizet tart vissza, akkor több folyadék lesz a vérünkben, ami extra nyomást gyakorol az erek falára, és megemeli a vérnyomást.
Összegzésképpen tehát a só az emberi élet legsokoldalúbb ásványi anyaga, amely amennyire szükséges, annyira ártalmas is tud lenni, ha túlzásba visszük. És hogy a sófogyasztás egy mennyire fontos kérdés a magas vérnyomás tekintetében, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Egészségügyi Világszervezet kitűzött, szigorú célja, hogy 2025-ig 30%-kal csökkentse a világ népességének sóbevitelét.
