Ahogy a sóról, úgy a cukorról is elmondható, hogy nélkülük nem csupán a magyar népmesékben nincs élet. Szervezetünk megfelelő működéséhez ugyanis mindkettőre szükségünk van. Mivel táplálkozásunk felét szénhidrátok alkotják, így a cukor az egyik fő energiaforrásunk. Már csak az nem mindegy, hogy milyen cukor képezi kalóriabevitelünk nagyobb százalékát.
A szénhidrátot tartalmazó gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben és tejtermékekben a cukor természetes formában található meg, és remekül fenntartja szervezetünk energiaellátottságát. Az ízfokozásra, tartósításra használt hozzáadott cukrok azonban már nemcsak, hogy szervezetünk számára feleslegesek, de túlzott fogyasztásuk növeli a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a daganatos betegségek kockázatát.
A WHO ajánlása szerint felnőttek és gyerekek esetében a napi cukorbevitelnek kevesebbnek kell lennie, mint a teljes napi energiabevitel 10%-a. Ez egy felnőtt esetén naponta körülbelül 12 teáskanál cukornak felel meg, ami magában foglal minden létező cukrot, az előrecsomagolt ételekben található hozzáadott cukortól a mézen át a gyümölcsökig.
Miért van szükségünk a cukorra, és mi van akkor, ha túlzásba visszük fogyasztását
A gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban lévő növényi eredetű szénhidrátokat (cukrok és rostok) a szervezet nem képes megemészteni, így nem szívódnak fel a gyomorban, hanem eljutnak a vastagbélbe, ott lebomlanak és távoznak a szervezetből.
Ha ilyen természetes formában fogyasztunk cukrokat és rostokat, azzal csökkentjük a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes rosszindulatú daganatos betegségek (pl. vastagbélrák) kockázatát is. A rostban gazdag táplálkozás megőrzi a bélflóra egészségét, megelőzi a székrekedést, a magas koleszterinszintet és az elhízást.
A túlzott cukorfogyasztás azonban az elhízáson, a rossz koleszterinszint növekedésén és a 2-es típusú cukorbetegségen túl összefüggésbe hozható a köszvény kialakulásával, a fokozott zsigeri zsír felhalmozódásával, a koszorúér-betegséggel, stroke-kal, szívinfarktussal, magas vérnyomással, csontritkulással, fogszuvasodással, figyelemhiánnyal, a rákkal és a vesebetegséggel. Ráadásul a magas cukortartalmú étrend memóriaromláshoz és korai sejtöregedéshez is vezethet.
Milyen élelmiszerek tartalmaznak hozzáadott cukrokat, és mire figyeljünk?
Szokjunk hozzá ahhoz, hogy bevásárláskor elolvassuk az élelmiszerek címkéit. A fogyasztásra kész üdítőitalok, ízesített joghurtok, gabonapelyhek, sütemények, torták, édességek, levesek, pácolt húsok, szószok, de még a kenyerek is tartalmaznak hozzáadott cukrokat.
Nézzük át az összetevőket és ne feledjük, hogy a cukrokat szacharóz, glükóz, dextróz, maltóz, aranyszirup, juharszirup, melasz, kukoricaszirup, kókuszcukor, agavészirup vagy más néven is feltüntethetik.
Hogyan csökkentsük a napi cukorbevitelünket?
Ahelyett, hogy holnaptól teljesen kiiktatnánk a cukrot az életünkből, gondolkodjunk higgadtan. A gyümölcsök, a zöldségek, a teljes értékű gabonák és a tejtermékek nemcsak természetes módon előforduló cukrokat, de rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.
Ezeket tehát továbbra is fogyaszthatjuk, helyettük a hozzáadott cukrok túlzott fogyasztását kell kerülnünk! Ezt pedig az élelmiszerek címkéinek tanulmányozásával tudjuk ellenőrizni.
A cukrozott gabonapelyhet cseréljük zabkására, ízesített joghurt helyet válasszuk a natúr változatot és szórjunk bele friss idénygyümölcsöket, félkész salátaöntetek és szószok helyett készítsük el a saját egészséges szószunkat, üdítőitalok helyett pedig igyunk citromos, mentás, uborkás házi limonádét.
Ha pedig az édesítőszerek fele kacsintunk, figyelünk arra, hogy ne a mesterséges fajtákat (aszpartám, szacharin), sokkal inkább a tápláló fruktózt, xilitet, vagy a természetes eredetű steviát válasszuk.
Hogyan hat tehát a szív- és érrendszerünk egészségére a túlzott cukorfogyasztás?
Elhízunk. A sok édesített üdítőital és becsomagolt rágcsálnivaló valós tápanyag nélküli kalóriabombák. Ezek a kalóriák hamar összeadódnak és túlsúlyban mutatkoznak meg, ami magas vérnyomást és koleszterinszintet eredményez. A magas vérnyomás pedig további szívbetegségek és a stroke előszobája is lehet.
Inzulinrezisztenciások leszünk.
Az inzulin nevű hormon szabályozza a vércukorszintet. Ha folyamatosan az ajánlottnál nagyobb mennyiségben fogyasztunk cukrot, az inzulinrezisztenciát okoz, ami a szívbetegségek magas kockázatát vonja maga után. Ha a kelleténél több cukrot fogyasztunk, szervezetünk nem tudja azt energiaként felhasználni és a többletet zsírrá alakítja. Az inzulinrezisztencia arra kényszeríti a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint termeljen, ami végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. A cukorbetegeknél pedig magasabb a szívbetegség, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Állandó gyulladásnak tesszük ki a szervezetünket.
A nagy mennyiségű hozzáadott cukor krónikus gyulladást okozhat a szívben és az erekben. Ez megemelheti a vérnyomást és növelheti a szívbetegségek kockázatát.
A fenti tippek és javaslatok figyelembevételével egyáltalán nem ördöngös a normál paraméterek között tartani napi cukorbevitelünket. Sőt, ha elképzeljük most a 12 kávéskanálnyi cukrot, talán még soknak is tűnik. Minden az egészséges szénhidrát- és cukorforrás kiválasztásán múlik.
Érrendszerünk további támogatására pedig mindig ott a HRI-Vitalion tabletta, amely aktív összetevői révén hozzájárul a vérkeringés javulásához és az érfalak regenerálódásához. És mint tudjuk, az egészséges érrendszer az egészségesen működő szervezetünk alapja, hiszen testünk sejtjeibe az érrendszeren keresztül jut el a tápanyag és az oxigén. Vigyázzunk hát szívünk és érrendszerünk egészségére, éljünk és táplálkozzunk mértéktartóan!
